Reformátu kollégium

Debreceni Református KollégiumDebrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az1944december 21-én tartottIdeiglenes Nemzetgyűlés színhelye.[2][3]

A kollégium 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Magyar Királyi Tudományegyetem létrehozásához. Ugyanakkor a nagy hagyománnyal bíró Debreceni Református Kollégium egyike volt azoknak az egyházi fenntartású iskoláknak, amelyek aszocializmus évei alatt is működhettek.

A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai közül ki lehet emelni Hatvani IstvánBudai Ézsaiásés Maróthi György professzorokat, akik törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady EndreArany JánosBalog ZoltánBay ZoltánCsokonai Vitéz Mihály,Bölcskei GusztávFazekas Mihály,Kölcsey FerencMóricz Zsigmond,Szabó Magda, a Tisza családból Tisza IstvánTisza Kálmán és Tisza Lajosvagy az Irinyi családból Irinyi József ésIrinyi János.

Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceniReformátus Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította, és április 12-én emlékoszlopot állított a Nagytemplom és a Református Kollégium között elterülőEmlékkertben.

 
 

Partnereink

HungarianMagyarEnglish (UK)GermanDE-CH-ATRomanianro-RORussian